Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az építményadóról szóló módosított 37/1993. (XII.20.) Ör.sz. rendelet (továbbiakban: Épa.) 8. §-a értelmében mentes az adó alól:

(1) a) a magánszemély adózó által életvitelszerű lakóhelyéül megjelölt, nem üzleti célú lakás, lakhatást szolgáló üdülő, amennyiben az a 140 m2 hasznos alapterület nem haladja meg,

b) a ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló nem üzleti célú lakás után az 1993. évi III. törvény rendelkezései szerint egyedülélőnek minősülő nyugdíjas, aki lakásában egyedül él,

c) amennyiben a nem üzleti célú, életvitelszerűen használt lakásnak, lakhatást szolgáló üdülőnek több tulajdonosa van, vagy a tulajdonostársak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 12. § (2) bekezdése szerinti megállapodást kötöttek, a mentesség a tulajdoni hányadaik arányában illeti meg őket és csak azon tulajdonosokat, akik ténylegesen (életvitelszerűen) a nem üzleti célú lakásban vagy a lakhatást szolgáló üdülőben élnek.

(2) a lakásszövetkezet, valamint a magánszemély adózó nem lakás céljára szolgáló épülete, épületrésze akkor, ha az nem üzleti célt szolgál.

Az Épa. 11. §-a alapján a magánszemély adózó üzleti célt szolgáló lakása, lakhatást szolgáló üdülője utáni adókötelezettségének megállapítása során ki kell számítani a lakás hasznos alapterületéből üzleti célra használt alapterület után az Épa. 10. §-a alapján az övezeti besorolás szerinti adómértékkel fizetendő adót, valamint meg kell határozni a lakás teljes hasznos alapterülete után az Épa. 10/A § rendelkezése szerinti fizetendő adót, és az így kiszámított adókötelezettségek közül a magasabb összegű adót kell bejelenteni, illetve megfizetni.

1. üzleti célú használat: magánszemély adózó tulajdonában álló építmény bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzés érdekében történő használata, vagy azzal kapcsolatban költség elszámolása, a lakás lakhatás céljára történő bérbeadása kivételével,

2. életvitelszerű használat: ha a magánszemély adózó az ingatlanból (lakás, üdülő) szervezi az életét (pl. rendszeresen innen indul, ide ér haza), ahol az életvitelhez szükséges tevékenységeket - főzés, étkezés, mosás, stb. - legjellemzőbben folytatja, ahol havi rendszerességgel közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.  Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az ingatlan tulajdonosa az, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották, - melynek tényét a ingatlanügyi hatóság széljegyezte - a szerző felet tulajdonosnak kell tekinteni, kivéve ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét.
Az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül az önkormányzati adóhatósághoz adatbejelentést kell benyújtani.
Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

Kapcsolódó jogszabály, rendelet:

• A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• Az építményadóról szóló módosított 37/1993. (XII.20.) Ör. sz.i rendelet
• Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
• Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet

Építményadó beszedési számla:

A Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.-nél vezetett 10402142-49565051-57501094 számú építményadó beszedési számla.