A hagyatéki eljárás hivatalból indul a halottvizsgálati bizonyítvány alapján. A földhivatali adatkérés után a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő hozzátartozót (a hagyatéki leltár felvételéhez nem szükséges minden örökösnek megjelennie) kell nyilatkozattétel céljából meghallgatni. A hagyatéki leltárt az ügyintéző az ügyfél által becsatolt okiratok, adatok alapján készíti el, ingatlan vagyon esetén az adó- és értékbizonyítvány beszerzéséről hivatalból intézkedik, majd az elkészült hagyatéki leltárt megküldi az illetékes közjegyző felé. A közjegyzői eljárásban minden örökösnek részt kell vennie.
A hagyatékot leltározni kell amennyiben az elhunyt nevén szerepel:
- belföldön fekvő ingatlan, - takarékbetétkönyv, értékpapír, lakossági folyószámla stb. - személygépkocsi, tehergépjármű, motor, utánfutó, - életbiztosítás, - lajstromozott vagyontárgy,
- törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket (300 E Ft) meghaladó értékű ingó vagyon van
- belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságnak tagja vagy részese
A jegyző a hagyatéki leltár elkészítéséhez adatot igényelhet:
- a személyi és lakcímnyilvántartásból
- az anyakönyvvezetőtől
- Takarnet nyilvántartásból
Amennyiben az elhunyt után nem maradt ingó, vagy ingatlan vagyon akkor a hozzátartozó nemleges nyilatkozatot tesz és az eljárás ezzel lezárul.
Külföldön elhunyt magyar állampolgár esetében a magyarországi anyakönyvezést követően a hozzátartozó kérelmezi a hagyatéki eljárást magyar halotti anyakönyvi kivonat alapján.
Pót hagyatéki eljárást akkor lehet kezdeményezni, ha az örökösöknek csak később jutott tudomásukra valamilyen vagyontárgy megléte.
|