Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az építményadóról szóló 36/2020. (XI.30.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Épa.) 4. §-a értelmében mentes az adó alól:

(1) a) a magánszemély adózó által életvitelszerű lakóhelyéül megjelölt, nem üzleti célú lakás, lakhatást szolgáló üdülő, amennyiben az a 140 m² hasznos alapterületet nem haladja meg,

b) a ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló nem üzleti célú lakás után az 1993. évi III. törvény rendelkezései szerint egyedülélőnek minősülő nyugdíjas, aki lakásában egyedül él,

c) a lakásszövetkezet, valamint a magánszemély adózó nem lakás céljára szolgáló épülete, épületrésze akkor, ha az nem üzleti célt szolgál.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti nem üzleti célú, életvitelszerűen használt lakásnak, lakhatást szolgáló üdülőnek több tulajdonosa van, vagy a tulajdonostársak a Htv. 12. § (2) bekezdése szerinti megállapodást kötöttek, a mentesség a tulajdoni hányadaik arányában illeti meg őket és csak azon tulajdonosokat, akik ténylegesen (életvitelszerűen) a nem üzleti célú lakásban vagy a lakhatást szolgáló üdülőben élnek.

Az Épa. 3.§ (1) bekezdése alapján az adó általános mértéke övezeti besorolás alapján 1.400-1.300-1.000-200 Ft/m²/év. Az üzleti célt nem szolgáló lakások évi adómértéke (Épa. 3.§ (2) bekezdés) 210 m²-ig 100 Ft/m², 211-280 m² között 21.000 Ft és 210 m² feletti hasznos alapterület után 150 Ft/m², 280 m² felett 31.500 Ft és a 280 m² feletti hasznos alapterület után 200 Ft/m².

Az Épa. 3. § (3) bekezdése szerint az adó  évi mértéke - a (2) bekezdéstől eltérően - a magánszemély adózó tulajdonában álló lakás, lakhatást szolgáló üdülő üzleti célú használata, hasznosítása esetén

a) amennyiben az üzleti célú használattal érintett hasznos alapterület után az 1. mellékletben meghatározott övezeti besorolás szerint az (1) bekezdésben megállapított adómértékkel kiszámított adókötelezettség kisebb vagy egyenlő, mint a teljes hasznos alapterület után a (2) bekezdésben megállapított adómértékkel kiszámított adókötelezettség, akkor az adó évi mértéke az adótárgy teljes hasznos alapterülete után a (2) bekezdésben megállapított adómérték,

b) amennyiben az üzleti célú használattal érintett hasznos alapterület után az 1. mellékletben meghatározott övezeti besorolás szerint az (1) bekezdésben megállapított adómértékkel kiszámított adókötelezettség nagyobb, mint a teljes hasznos alapterület után a (2) bekezdésben megállapított adómértékkel kiszámított adókötelezettség, akkor az adó évi mértéke az üzleti célú használattal érintett alapterület után az 1. mellékletben meghatározott övezeti besorolás szerint az (1) bekezdésben megállapított adómérték, az azt meghaladó hasznos alapterület után a 0 Ft/m²

Az így kiszámított adókötelezettségek alapján kell az adót bejelenteni, illetve megfizetni.


Az Épa. alkalmazásában:

1. üzleti célú használat: a magánszemély adózó tulajdonában álló építmény bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzés érdekében történő használata, vagy azzal kapcsolatban költség elszámolása, a lakás lakhatás céljára történő bérbeadása kivételével, illetőleg a magánszemély adózó olyan lakása, lakhatást szolgáló üdülője, egyéb nem lakás céljára szolgáló épülete, épületrésze amely székhelyként, telephelyként, fióktelepként került feltüntetésre, bejelentésre, illetőleg feltüntetés, bejelentés hiányában székhelynek, telephelynek, fióktelepnek minősül.

2. életvitelszerű használat: ha a magánszemély adózó az ingatlanból (lakás, üdülő) szervezi az életét (pl. rendszeresen innen indul, ide ér haza), ahol az életvitelhez szükséges tevékenységeket - főzés, étkezés, mosás, stb. - legjellemzőbben folytatja, ahol havi rendszerességgel közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.  Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az ingatlan tulajdonosa az, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották, - melynek tényét a ingatlanügyi hatóság széljegyezte - a szerző felet tulajdonosnak kell tekinteni, kivéve ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül az önkormányzati adóhatósághoz adatbejelentést kell benyújtani.

Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

Kapcsolódó jogszabály, rendelet:

• A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• Az építményadóról szóló módosított 36/2020. (XI.30.) önkormányzati rendelet
• Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
• Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet
• A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

Építményadó beszedési számla:

Az OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11784009-15735289-02440000 számú számla.